A villát a kortalanság jellemzi: figyelemre méltó az a finomság, amivel Bara Ákos, a vezető építész beleilleszti az épületet a Tihany építészetét meghatározó ’60-as évek képébe, miközben modernségben nem marad el a kortárs épületektől.

Kortalanságát erősíti, hogy a telken eredetileg álló házzal megteremtették a kapcsolatot, így a régi nyaraló „beleépült” az új villába. Az új ház más léptékben jelenik meg, mint elődje, de építészeti formanyelvében és motívumok terén is visszanyúlik a ’60-as évekhez.

Az épület törekszik a Balaton-partot jellemző formavilág megtartására: ilyen motívumnak számít például a zárófödém, ami szoborként ad lezárást a nyaralónak.

Bara Ákos fontos gondolatot fogalmazott meg a villát illetően: az óvatos, megkímélt használatból adódó szép patina nagyban növeli egy tárgy értékét az új tárggyal szemben. Ezt a filozófiát tartotta szem előtt a tervezés során, így tudatos döntés volt, hogy csak természetes anyagok jelenjenek meg benne. Ennek célja az épület szép öregedésének biztosítása volt, amit az építőanyagok egymással harmonikus patinája tesz lehetővé.

A Kortalan Villa Tihanyban található, azon belül a Kopasz-hegyen, ami egy csuszamlós, vulkáni működések után fennmaradt terület. Ebből adódóan a terep rendkívül zavaros, így ezek az adottságok nagyban meghatározták az épület koncepcióját. A környék meredek telkeinek előnye, hogy nagyon közel kerülhetünk a Balaton-parthoz, ezzel megkapjuk azt a különleges, egyedülálló hangulatot, amit a hegy és a Balaton-part találkozása biztosít. Bara Ákosnak, a BAD vezető tervezőjének fő célja az volt, hogy az épület maximális használhatóságára törekedjen. A legnagyobb problémát a koncepció megalkotása alatt az okozta, hogy nagyon meredek, nagyon instabil talajon lehetett építkezni. A meredek telkek és a hegy magával hordozza a szép kilátást, de ezt a tervezés során el is lehet veszíteni. Ezekkel a felmerülő problémákkal kellett Bara Ákosnak megküzdeni, így az épület koncepciója eköré a két probléma köré épült.


A koncepciót több részletben vizsgálhatjuk. Egyfelől érdemes megemlíteni az építészettörténeti vonatkozását, aminek előzménye az 1957-es balatoni rendezési terv, ami a tavat körülvevő építészetet próbálta egyenesbe terelni és kijelölni azt az irányt, ami kívánatos a Balaton környékén. Ennek fényében formálta Tihany építészetét a hatvanas évek közepén a Dianóczky János, Szittya Béla és Bérczes István által megalkotott irányzat, Tihany modernista építészetének hagyományai, amik hatással voltak a Kortalan Villára is.


A koncepcionális részbe beletartozik az is, hogy ma mit lehet létrehozni ezen a területen, milyen funkciót kap az épület. A területen állt eredetileg egy háromszintes, lapostetős ház a ’60-as évek végéből, ezzel próbálták megteremteni a kapcsolatot az új épület tervezésekor. Ennek eredményeként az eredeti ház az új tervbe „beleépült”.


A telken álló régi háznak nem volt közvetlen kertkapcsolata, a bejárati ajtón keresztül és a teraszokon lehetett élni, emellett a meredek telek fölfelé kihasználatlan maradt. Ezeket a problémákat ívelték át az építészek az új épület tervezésénél azzal, hogy megcserélték a funkciókat, a nappalit az emeltre vitték, és összekötötték a telek hátsó részével, ezzel a telket teljes egészében használható területté alakították.


A Kortalan Villa méretében is túlnövi a klasszikus 2-3 hetes nyaralásra tervezett Balaton-parti nyaralókat, az épület arra lett tervezve, hogy egész évben használható legyen. Ebből adódóan más léptékben jelenik meg, mint az elődje, de építészeti formanyelvében visszanyúlik abba a korba és azokhoz az építészeti motívumokhoz, amik a 60-as években keletkeztek. Az építészek igyekeztek az épület pavilon jellegét a koncepcióban a lehető legtovább megőrizni, és formanyelvében a könnyedséget, lazaságot megtartani. Ezt a 60-as évek formanyelve szépen megoldhatóvá tette a számukra.


Több évtized után, amikor az épületre rákerül a patina, nehéz lesz meghatározni, hogy az épület melyik korban készült el. Ez a fajta kortalanság csak akkor tárul az emberek elé, ha a tulajdonos is ezt szeretné, és nem akarja magát később meggondolni a tervet illetően. Az épületben nagyon határozottan sok minden el van döntve, nem hagyva teret a változtatásoknak. Erre példa a sok tonnás szikladarabból készült konyhapult. Az épületben használt kőtől, betontól, üvegtől, sárgaréztől és corten acéltól mind egy olyan patinát kap, ami harmóniában van ezekkel az építőanyagokkal.

Tudatos döntés volt, hogy az épületben csak természetes anyagok jelenjenek meg, és az is a terv része volt, hogy a választott anyagok az öregedésből adódóan egyre csak szebbé válnak. Bara Ákos szerint egy ilyen típusú épület tervezésénél fontos, hogy figyelembe vegyék, hogy az óvatos, megkímélt használatból adódó szép patina mennyire sokat hozzátesz egy épület vagy tárgy értékéhez az új verziókkal szemben.

Fedezd fel az Építechture csapata által készített Cikkeket és Videókat.