Chehadé Abdel Rahim és Gőz Dorottya az Amoeba Group alapítói a III. kerületi harsánylejtői családi házról meséltek nekünk:
“Szinte még utcák sem voltak kijelölve, amikor a munkálatokat megkezdtük. Egyrészről ez izgalmas, másrészről azért elég nagy kihívás is volt, hiszen egy töküres területen kellett tervezni. Nem tudtunk semmit, hogy a többi ház milyen lesz, mekkora lesz, merre lesznek tájolva, hogy fognak kinézni. Az észak-déli lejtő északi irányában van a kilátás, de a másik oldalról, tehát a hegy felől jön a Nap. Alapvetően ez egy ellentmondás, ráadásul a kilátás felé volt az utca is. Végül is arra jutottunk a megrendelőkkel, hogy kisgyerekes családként egy bensőségesebb életet szeretnének élni. Sokkal fontosabb, hogy legyen intim a ház, ami jól kommunikál a kerttel.”
“Emiatt alakult végül is ki az L-alakú elrendezés, ahol létrejöhet egy olyan kis családi élet, amire sokkal kevésbé látnak rá a szomszédok.”
“Mivel egy domboldalon vagyunk, ezért a háznak is követni kell a területnek az emelkedését, viszont nem szerettünk volna egy nagyon lépcsőző tömeget kialakítani. A konyha-étkező szint van felemelve, az van egy magasságban a kerttel, ami elég praktikus, mert nyilván ott rohangálnak a legtöbbet, illetve onnan is van a kijárat a kertbe. A nappali meg egy kicsit besüllyed a kertbe és ez egy teljesen más kapcsolatot hoz létre a kerttel, meg a zölddel. Kicsit beülsz ebbe az intim, zöld kertbe, amitől teljesen másként érzi magát az ember, mintha egy szintben lenne vele. Szemmagasságban a kert, ami egyszerűen egy más perspektívát ad.”
“Mindenképpen szándékunk volt, hogy eltérjünk attól, hogy kizárólag nagy fehér kubusok legyenek hatalmas üvegablakokkal. Szerettük volna, hogy legyen az egésznek egy kedvessége, árasszon egy kis melegséget, sugározzon otthonosságot. Emiatt belül is a fafelületek hangsúlyosan megjelennek, illetve kint a homlokzaton is ezek a fa lamellák ölelik körül a két hosszanti homlokzatot. A napfény minden oldalról átjárja a házat, elsősorban már rögtön érkezéskor, ahogy a főbejáraton megérkezünk, rögtön átlátunk az egész házon, egészen a kert végéig. Az emeleti közlekedőnek is végig ablakokat adtunk északi irányba, hogy sehol ne legyen egy olyan sötét tér a házon belül, ahol esetleg napközben is fel kell kapcsolni a villanyt. A belsőépítészeti kialakításnál nagyon szorosan együtt dolgoztunk a megbízóval. Alapvetően az volt a törekvés, hogy a kívül is megjelenő kettősséget, ahogy a modern, hideg formák mellé bejön valamilyen meleg, tapintható anyag, azt itt bent is szerettük volna érzékeltetni. Ezért nagyon sok parketta és fafelület van, ezt egészíti ki az a fajta kőfelület, ami egy klasszikus szépséget is nyújt.”
Ha érdekelnek a hasonló tartalmak, akkor iratkozz fel az Építechture csatornájára!
