A telek a tervezés megkezdésekor teljesen üres volt, közútcsatlakozás és közművek sem voltak a telken. Az építési területen állt egy diófa, melyről hamar elhatároztam, hogy a koncepció alappillére lesz. A környező telkekhez képest ez egy különleges terület. Egy szerpentin kanyarulatának vonalát követi le, így egy hosszú (kb. 100m) telek. Megrendelői kérés volt, hogy a lehető legtöbb helyiség a város fele nézzen, ugyanis csodálatos panoráma nyílik Bonyhád városára a telek minden pontjáról. A közútról az építési határvonalig több, mint 3 méteres szintkülönbség van, mely megadta a garázs padlószintjét, és telken való elhelyezkedését. A lakóépület ezen szinten történő elhelyezése nem lett volna ideális, így az egy szinttel lejjebb, pontosan a telek rétegvonalaival párhuzamosan került kialakításra. A nappali-étkező terének magassága a garázs felé növekszik, így a terasz felett elhelyezett déli ablakokon keresztül közvetlen napsütés éri. A magasság növekedésével a lakóépület elveszi a hangsúlyt a garázs két szintes épületéről. Ezen hatás növelésének érdekében a garázs alatti tárolónak a falazata nyers beton zsaluelemekkel jelenik meg, így a kontraszt miatt kiesik a fehér homlokzati vonalból és inkább a környezetébe olvad. A két épületrész közötti részen alakul ki egy terasz, mely fedésének eltolásával válik az épület szerves részévé a telken álló diófa. A belső terek racionális szervezésével minden fontos helyiségből kilátás nyílik a nagy üvegfelületeken keresztül a városra.
