A családi ház Törökbálinton, Tükörhegy sűrű kertvárosias lakóövezetében található (10 km-re a fővárostól). A domboldalon korábban látványos gyümölcsös volt telepítve, de a 90-es évek vége óta rohamosan fejlődő, kiterjedt lakónegyed lett belőle. Az épületet azonban nagymértékben inspirálta a letűnt mezőgazdasági környezet eltűnt hangulata (lásd a koncepcióképen is). Az épület egyszerű formája és semleges megjelenése egyaránt igyekszik ellensúlyozni a környezet heterogén, zavaros építészetét.
A belső terek elrendezése gondosan egy egyszerű, racionális sémát követve történt, amely a keskeny építési telekből és a domboldal tájolásából ered. A közösségi terek (nappali, étkező, konyha, bejárat) és a földszinti vendégszoba a verandához kapcsolódnak, amely a hagyományos tornácok újraértelmezése. Míg az első emeleti hálószobák mindegyike a hosszú, délnyugati fekvésű erkélyre nyílik, ahonnan kellemes kilátás nyílik a kertre. A loggia acélszerkezete az épület térfogatának elválaszthatatlanul beillesztett része; a vakolt szerkezetekhez való finom, részletgazdag viszonya sajátos, térbeli díszítésként is szolgál. Az épület megkülönböztethetetlen főhomlokzatát e két védett nyitott tér átgondoltan beállított arányai és eltérő szerkezete határozza meg.
