Sukoróra tervezett családi házunk története még 2013-ban indult, ekkor kerestek fel minket az építtetők, akik olyan házat szerettek volna, mely biztosítja a nyugodt környezetben, tiszta levegőn való elvonulást, a pörgős fővárosi napok után. Erre tökéletes helyszín volt a Velencei-hegység magaslatán fekvő idilli település. A helyszín adottságai nem is lehettek volna kedvezőbbek: maga a tervezési terület is igazán értékes, hiszen egy erdőben található telekről volt szó, déli irányban kivételesen szép kilátással a természetre, távolban a Velencei-tóval. Koncepció: elsődleges cél volt a harmonikus épület-környezet egyensúly kialakítása, a háznak a környezettel való kommunikációja. Az építtetőkkel való egyeztetések folyamán egy olyan házat álmodtunk meg, ami formáját tekintve egyértelműen mai, ugyanakkor ellentmondásmentesen simul bele a természetbe. Tájolás és funkciók: Az erősen lejtő telek adta, hogy kétszintes épületben gondolkodjunk. A lenti déli, panorámás kertrészhez kapcsolódnak a közösségi terek, míg a bejárat, az érkezés, illetve a szobák a felső szintre kerültek. A két szint között teremt kapcsolatot a bejárattal szemben feltáruló galéria. Az egész házat az átláthatóság, nyitottság jellemzi, a házba lépve egyből látjuk a panorámát és a közösségi tereknek is részesei lehetünk egyszerre. A déli panorámás napsütötte oldalakon az épület kinyílik a nagy üvegfelületeivel, míg az északi utca felé zárt képet mutat. Forma és anyag: A hagyományos és modern elemek ötvözete jellemzi az épület megjelenését: tipikus ötszögű házforma, de letisztult, minimalista formában, ereszkinyúlás nélkül, a hagyományostól szándékosan elütő méretű és arányú nagy ablakfelületekkel, antracitszürke korcolt fémlemez fedéssel. Ezt ellenpontozza a földszinten, mintegy lábazatként megjelenő rusztikus felületű, de modernebb terméskő burkolat és a környező természet színvilágával harmonizáló szélezetlen faburkolat. A ház a gépészeti rendszereiben is az energiahatékonyság elvét követi: hővisszanyerős szellőztetést terveztünk oly módon, hogy a friss levegőt télen előfűtjük a talaj, majd a cserépkályha hőjével. Nyáron fordítva, a talaj előhűti a belépő friss levegőt. Az épület fűtési igényét minimálisra csökkentjük a hővisszanyerős szellőztetéssel, ezáltal gyakorlatilag minimális fűtési teljesítménnyel kifűthető a ház. Mivel a telken gáz nem található és egyébként sem használtuk volna, ezért alternatív megoldást kerestünk. Végül a választás a fatüzelésű cserépkályhára esett, azzal a szokványostól eltérő kialakítással, hogy a lakószobákat is ezzel fűtjük légcsatornákon keresztül. A cserépkályha gyártójával egyeztetve terveztük a cserépkályha légbevezetését, az alapozását és a kéményt.