A rendkívül lejtős telek Diósd és Érd határán található. Itt emelkedik ez a kétlakásos épület a sűrű növényzetű utca felé. A kiemelt, de így is három oldalról a terepbe ékelődő pinceszinten kaptak helyet a gépkocsi- és személybejáratok, melyek keretezése mintha tartaná az első emelet tömegét. A helyenként visszahúzott pinceszint és a teljesen visszaléptetett tetőszint hagyja az első emelet kubusát érvényesülni, és mivel nem csak térben, hanem anyaghasználatában is elkülönülnek a szintek, így az első emelet világítóan fehér vakolatával absztrakt, szoborszerű kubusként válik el a többi épületrész sötétszürke kőburkolatától. A nappali szint monolitikus formálásának eredményeképp az utcáról alig érezni, hogy valójában két külön lakásnak ad teret az épület belseje. A hátsókert felé is sikerült egységes képet adni a háznak úgy, hogy a nagyobbik lakás konyhája hátra nyúlik, tömegével elválasztja, intimebbé teszi a két lamellázott teraszt, melyek közös keretezését és egységét szinte csak a dombtetőről látni, így a lakók igazán sajátjuknak, privátnak érezhetik ezeket a fedett-nyitott tereket.
