A telepítést a budai panorámára való fókuszáltság határozta meg, így az épület a telek építési helyén belül a lehető legmagasabb pontra került. Ennek eredménye, hogy a Megrendelő a teraszról a Parlament és a Bazilika kupoláját is csodálhatja. A hosszúkás tömeg a tereplejtés irányára merőleges, így az összes lakószoba ablakot kaphatott a legszebb kilátás irányába, mely délnyugati tájolása is megfelelő. A tömeg funkcionalitásból adódó egyszerűségét a fedett-nyitott terek különböző alakítású elemei törik meg – a nappalit körülölelő lamellás terasz, az emeleti “beharapott” loggia és a master-blokk kinyúló “C” konzolján helyet foglaló panorama terasz – melyek elsődleges szerepükön túl mozgalmasságot visznek az épület látványvilágába. Anyaghasználatában egyszerű, de elegáns a ház. Az alap fehér vakolaton kívül egy kissé eltérő tónusú, föld színe felé elmozduló vakolatot kapnak a fő tömegből kiugró elemek, míg a földszinti homlokzati falak nagy része és az emeleti gyerekszobák ablakait összeköző sávok természetes barnásszürke, nagytáblás kerlitburkolatúak. Az épület alaprajzi térszervezésénél a funkcionalitás dominál. A középső részen, az északi oldalra húzott lépcső osztja ketté a földszint tereit. A keleti oldalt a nappali-konyha-étkező tere uralja, míg a nyugati oldalon az előtér, dolgozószoba és kétállásos garázs kapott helyet. Az emelet északi oldalán a lépcső mellett a kiegészítő funkciók, a háztartási helyiség és a fürdők kaptak helyet, így a déli napos oldalra kerülhetett mind a négy lakószoba.
