A Mindszentyneum egy kihasználatlan telekre épült, a Göcseji Múzeum szomszédságában, Zalaegerszeg belvárosának északi, kissé leszakadó szegletében. Célunk egy olyan nyitott, befogadó épület létrehozása volt, amely egyszerre illeszkedik és összekapcsol, térben és szellemiségében is: átjáróként működik a két utca között, és új fókuszpontként rendez át egy vizuálisan kaotikus, történetileg széttöredezett városi szövetet. A projekt a város szociálisan érzékeny történeteihez is kapcsolódik, amelyet Mindszenty öröksége szimbolikusan képvisel.
A ház nem csupán múzeumként funkcionál, hanem közösségi térként is, amely a látogatók számára élettel teli, kulturális eseményekre nyitott környezetet kínál. A tömegformálás és a homlokzati struktúra is ezt az elgondolást követi: míg az emeleti szinteken visszafogott, zárt formát mutat, a földszinten üvegfelületekkel és átmeneti terekkel nyílik meg a város felé. A horizontális és vertikális átlátások megmutatják a ház belső dinamikáját, és vizuális kapcsolatot teremtenek a Göcseji Múzeum, a városi tér és az utca között.
Az épület szerkesztése párbeszédben áll a múzeum franciaudvaros struktúrájával, de eltérő arányokkal és aszimmetriával értelmezi újra azt. A főhomlokzatot hangsúlyos előudvar tagolja, amelyet az utca zajától egy finoman áttört, fény- és hangtompító homlokzati hártya határol le. Közepén szimbolikus jelentésű díszfa nő, párbeszédben a múzeum előtti platánnal, egyben a bejáratot is kijelölve.
A burkolat – áttört, lyuggatott, térbeli membrán – a bíborosi köpeny moire anyagaira asszociál, játékos fény-árnyék viszonyokat teremt, miközben betekintést enged az épület belső világába. Az elegáns „külső” mögött puritán, letisztult belső terek húzódnak, melyeket természetes anyagok – nyers beton, fa, textil – és visszafogott mértékben használt élénk színek tesznek otthonossá. A központi átrium a ház szíve, amely átszellőzteti és összeszervezi a belső funkciókat. A természetes és mesterséges fények domináns alkotói az élménynek.
A földszinten nyitott, közösségi térsor kap helyet – kávézóval, múzeumi bolttal, rendezvényközponttal és egyházi közösségi térrel. Az emeleteken állandó és időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai helyiségek, valamint egy panorámás tetőterasz találhatók. A belsőépítészet az épület térbeli geometriájára reflektál, visszafogott módon támogatva annak karakterét. Az épület minden elemében a kint és bent határainak feloldására, a vizuális átjárhatóságra és a városi integrációra törekszik.
Fotók: Ancza Krisztina, Sirokai Levente
Szöveg: Deigner Ágnes, Balogh Csaba
